Pünkösd

Egyik jeles vallási ünnepünk pünkösd, melyről valljuk meg, elég keveset tudunk. Ismerjük ugyan a pünkösdi népszokásokat, de amikor néhány embert megkérdeztem mit is ünnepelünk pünkösdkor legtöbben nem tudták.

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra.

A húsvét után számított 50 nap a zsidó vallásból ered.  Először a Pészach után számították, később pedig a Tízparancsolat adományozásának ünnepét tartották ekkor.

Magyarországon a pünkösdi és az ősi pogány szokások keveredésével alakult ki a mai is ismert ünnepi népszokások.

A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból ered. Az Ünnep minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.

Az első keresztény pünkösdi ünnepet Mária és az apostolok tartották. A monda szerint Szent Péter beszédét melyet Jeruzsálemben tartott minden hallgató a saját nyelvén értette. Ezek a hallgatok voltak az első keresztény gyülekezet.

A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták.

Májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót. Tartja a hiedelem.

Pünkösdi egyik legismertebb jelképe a rózsa. A mosdóvízbe szórt rózsa egészséget hoz, tartotta a néphiedelem. A legények pedig az ablakba tették a pünkösdi rózsát annak a lánynak aki közel állt a szívükhöz

Másik ismert jelkép a fehér galamb. Sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.

Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.

Évszázadokon keresztül szokás volt az úgynevezett Pünkösdikirály választás :

Ilyenkor a legények lovas versennyel, tűzugrással egyéb ügyességi vetélkedéssel mutathatta  meg, ki a legügyesebb. A győztes egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt. A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.

Ennek párja volt a Pünkösdikirályné járás

A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát.

Természetesen országonként és tájegységenként sok-sok helyi szokás volt, de mindegyik a termékenységhez, az újjászületéshez és Szentlélek köszöntéséhez kapcsolódott.

Ezek a népszokások az elmúlt évtizedekben jelentősen megritkulta, azonban napjainkban mit idegenforgalmi látványosságok születnek újjá.

Tóth Sándor  Odaátra - üzenet pünkösdkor

Az Asztal énekében a lélek énekel

odaát, hol csillagdús nappalok

váltják a sort éjszakák nélkül,

s a hold sem vág keserves képet

Ott ülnek örök-egy Időben, kiknek

neve-kelléke csak az évszám, mellyel

könyvekben rejteződnek. Ha felnyílik

a zárt szem, és zúduló tömegárban

felerősödik egy-egy kiáltás -, mintha hallanák

Halljátok! Már Vörösmarty nektek

küldte üzenetét égiek asztalához,

ahogyan mi is, akik

a jobbik részt választottuk

Szellemet súgjatok, érdekek helyébe

hadd lépne Lélek-járta valóság-

-érzet, mely ellene mond végül

a képtelen hazugoknak, s az

ember arcát Isten-arcúvá

tenné önhazánkban.