Trója és sör, egy baráttal

Magamban, hogy tanakodtam,

a józan észt hanyagoltam.

Világ dolgát, hogy megoldjam,

serénykedtem így félholtan.

Vajon a ló, hogyha fa ló,

akkor is csak zabot faló?

Trója várát, ha beveszi,

Trója zabját is megeszi?

Miközben az agyam forgott,

biz’ a gyomrom nagyon korgott.

Kívántam a hússalátát,

hozzá habzó jó malátát.

Szomjam oltom a levével,

kínrímemért tán lenézel.

De engem ez nem érdekel,

esti gyorssal, ha érkezel,

majd várlak az álló- máson,

a tízedik vágonyáson.

Megérkezel, restibe be,

s egy korsó a gigánkon le.

Szomjunk múlik, agyunk zsibbad,

és a lényeg így elsikkad.

Kit érdekel Trója lova?

Inkább igyunk újra koma.

Budapest, 2016. 04. 15.