Máté László – S. Farkas Zsuzsanna: Négykezes

Szárnyaszegett madár vergődve lehull,

mellette a párja, néki könnye hull.   

Tavasztalan napok, rémisztő sikolyok,

hosszú, zord éjszakák, és szürke nappalok…

Posványban fürdök, haldoklik a szívem,

úszom árral szemben,  szemetes vízben.

Szemem lecsukódik, de álmom nyugtalan,

átizzadt paplanom görcs-testemre tapad.

Talán egy szó, egy félmosoly kellene,

de ez csak álom... messze vagy kedvesem.

Messze vagy, szenvedek, kezem érted nyújtom!

Nincs más lehetőség, nincsen több alkalom…

Bámulom a tegnapot, a holnap szorongat,

jelenem a semmi... őrlődöm romokban.

Sima sorok: Máté László

Dőlt betűs sorok: S. Farkas Zsuzsanna

Budapest-Tapolca, 2010, december-2011.  július