Utastársam

Robog a busz, szalad az út

alatta.

Egy-két óra s ott leszek a

karodban.

Legalább is magamban ezt

remélem.

Miközben a szomszédomnak

mesélek.

Elmondom, hogy milyen nagyon

szeretlek.

Mennyi csodát átéltem már

teveled.

Érdeklődve hallgatja a

mondókám.

Bólogat, de mukkot sem szól

énhozzám.

Lassít a busz, indexel, hogy

megállna.

Látom, hogy a szomszédom itt

leszállna.

Rám mosolyog, s elköszön, hogy

Dobre dan.

Így jöttem rá arra, hogy egy

horvát lány.

Budapest, 2011. február 07.