Egy ideje �gy �rezte, hogy fogoly. Nem gondolta ezt soha v�gig, nem is tudatosult benne. Megszokta �let�nek ilyet�n mederben foly�s�t, nem h�borgott a sorsa ellen.
Az alig �tsz�z f�s kis faluba, a f��tr�l csak egy keskeny bek�t��t vezetett. A kis telep�l�sr�l lassan minden fiatal elv�ndorolt.
Az esk�v�je el�tt � is sokszor neki k�sz�lt, megtervezte, hogy bek�lt�zik a v�rosba, vagy felmegy a f�v�rosba. Azt�n mindig maradt. Nem volt el�g b�tors�ga a v�lt�shoz.
Itt sz�letett a faluban. H�t testv�re k�z�l � volt a legfiatalabb. Az id�sebbek mind elmentek, ki a v�rosba, ki t�volabb. � pedig itt maradt koloncnak a sz�lei nyak�n. �desanyja azonban mindig azt mondta, t�masznak �regkorukra.
Az �ltal�nos iskola ut�n nem tanult tov�bb, nem is gondolta v�gig mi�rt. Azt mondt�k nem, �s � tudom�sul vette. Dolgozni kezdett a termel�sz�vetkezetben. Tizennyolc �ves volt mikor f�rjhez adt�k. A f�rje k�zel h�sz �vvel volt id�sebb n�la, de a sz�lei szerint j� parti. Az pedig, esz�be sem jutott, hogy ne az t�rt�njen, amit a sz�lei mondanak.
A h�zuk a falu v�g�n az utols� volt, egy r�gi v�lyogh�z. Ide nem lehetet v�letlen�l j�nni, aki erre t�vedt az csak hozz�juk t�rhetett be. De nem igen j�tt senki. A f�rje durva faragatlan ember volt, nem voltak bar�tai. Gyakran megverte, �s ez akkor is �gy volt, amikor az �sszeker�l�s�k ut�n egy �vre teherbe esett. Kapatosan j�tt haza �s mivel �gy tal�lta, hogy az �tel t�l meleg, megverte, �sszerugdalta. Nem tudni, hogy a ver�s miatt, de elvet�lt. Ezt m�g k�t m�sik terhess�g k�vette, de egyikn�l sem tudta kihordani a bab�t. Amikor azt�n kider�lt, hogy soha nem lesz k�pes gyereket sz�lni, a f�rfi m�r szinte naponta megverte. Ebben az �vben �desapja elk�lt�z�tt az �rny�kvil�gb�l, majd r� egy �vre �desanyja is k�vette.
Egyed�l maradt! Ekkor �rezte el�sz�r, hogy fogoly. Ell�tta a kertet, az �llatokat. Ez t�lt�tte ki a napjait. Rengeteget dolgozott, l�v�n a kettej�k �ltal �r�k�lt f�ld arra, hogy egy ember m�velje, hatalmas volt. A f�rfi pedig semmit nem seg�tett neki a h�z k�r�l. A rengeteg munk�nak azonban alig volt l�tszatja. A f�ld annyit adott, ami kett�j�knek �ppen el�g volt, �s az �llatoknak sov�nyka takarm�nyt. Elad�sra alig-alig maradt.
A f�rj�nek lassan k�t �ve nem volt �ll�sa, ennek ellen�re minden nap felkelt �s bement a v�rosba. � meg �r�lt, hogy nincs otthon. V�rta, hogy reggel elmenjen �s retteget, amikor hazaj�tt. Na meg a h�tv�g�kt�l. A f�rfi ivott, �s verte. A faluban arr�l suttogtak, hogy a v�rosban szeret�je van. De m�r ez se nagyon �rdekelte.
�szre sem vette, de lassan a faluba sem ment be. Elmaradt a templomb�l, �s a szomsz�dokkal is egyre kevesebbet besz�lt. A vegyesbolt volt az egyetlen, ahov� m�g hetente k�t-h�romszor elment. Oda is csak musz�jb�l. Azt�n m�r oda sem. �ssze�rta egy papira mi kell �s a f�rje a v�rosb�l meghozta.
Ker�lte az embereket, mert azok is ker�lt�k a vele val� �rintkez�st. Egyetlen kapcsolata a k�lvil�ggal egy kis r�di� volt. Azonban egyik alkalommal mikor f�rje szerint t�l hangosan sz�lt �s zavarta a pihen�sben, a f�rfi felkapta �s f�ldh�z v�gta. Az�ta csak �lt a konyh�ban, ha �ppen nem volt semmi dolga. Ett�l kezdve az ur�val is alig v�ltott p�r mondatot.
Reggel felkelt ell�tta az �llatokat, elsz�szm�t�lt a kertben, megf�z�tt, �s rettegve v�rta haza. Amikor a f�rfi hazaj�tt mindig italos volt, �s szinte naponta elj�rt a keze. Este �vatosan fek�dt be mell� az �gyba, hogy fel ne riassza. Amaz �vek �ta nem ny�lt hozz�, igaz � sem k�v�nta a k�zeled�s�t.

Bek�sz�nt�tt a t�l, amit nem szeretett, mert alig volt tennival�ja. Naphosszat �lt a konyh�ban, �s eg�sznapi tev�kenys�ge kimer�lt abban, hogy megetette az �llatokat, megf�z�tt �s a kis helys�get bef�t�tte.
A k�zeled� tavasznak nagyon �r�lt, de ez az �r�m is viszonylagos volt. B�rmenyire titkolta, m�g maga el�tt is egyre gyakrabban t�rt r� a sz�d�l�s �s fejf�j�s. A f�rj�nek nem merte mondani, mert tudta seg�ts�get nem rem�lhet t�le, ink�bb megkapja, ne k�nyeskedjen.
Azt�n megj�tt a tavasz �s � v�gre �jra mehetett a kertbe, ahol n�mi megnyugv�st tal�lt. Fel�sta a kertet, bevetette, el�ltette a z�lds�gnek val�t, megmetszette a f�kat, n�zte, mik�nt fejl�dik a term�s, de mind gyakrabban r�t�rt a sz�d�l�s a rosszull�t. Egyik este azt�n k�z�lte az ur�val, hogy orvoshoz kellene mennie. A f�rfi el�bb kinevette, majd amikor � tov�bb k�rlelte, hogy vigye le a faluba, vagy ha nem majd elmegy egyed�l, az er�sen ittas ember d�hbe gurult �s visszak�zb�l sz�jon v�gta. T�bbet nem merte sz�ba hozni az orvost.
T�rte a sz�d�l�st �s a rosszull�tet. Majd megszokta azt is, �s megtanult egy�tt �lni vele, b�r egyre nehezebben viselte.
K�zeledett az �sz, �s egy szeptemberi napon, v�ratlan gyenges�g �s rosszull�t t�rt r�. Kiverte a ver�t�k �s eg�sz test�ben remegett. Bet�molygott a kertb�l a h�zba, az ajt�f�lf�nak t�maszkodva leveg� ut�n kapkodott. Bev�nszorgott a sz�b�ba, �s amit soha nem tett kor�bban, ruh�stul lefek�dt az �gyra.

 
A temet�be egyed�l a f�rje k�s�rte ki. Amikor a s�r�sok v�geztek, egy apr� csokrot tett a s�rj�ra, majd megfordult a kapatos f�rfi �s d�l�ng�l� l�ptekkel indult a falu kocsm�ja fel�.
A kis f�b�l k�sz�lt kereszten csak a neve szerepelt.

Alatta pedig ennyi: �lt 32 �vet.

Budapest, 2008. febru�r 26.