L�pteim kopognak az utca k�vezet�n,

Utam v�gc�lja te vagy, s n�ked meg �n.

Mikor hozz�d megyek, a boldogs�g v�r,

Kint vihar tombol, de a sz�vemben ny�r.

Szavak sem kellenek, csup�n egy pillant�s,

El�g egy mozdulat, egy szemvillan�s.

K�sz�n�m a sorsnak, hogy n�kem adott,

K�sz�n�m n�ked, hogy boldog vagyok.

Nem k�rek egyebet, �n m�r t�bb� soha,

Legy�l ezt�n is, a sz�vem gondnoka.

S kezemben egy bottal majd sok �v m�lva,

Megf�radt l�pteimnek nem lesz s�lya. 

Budapest, 2007. december 13.