Betondzsungelben élem életem,
hol gépvadállatok törnek életemre.
Könnyű zsákmányban reménykedve,
száguldanak felém a vasszörnyek.

Betondzsungelben élem életem,
hol mindennap a túlélésért küzdök.
Ha nem vigyázom, könnyen felfalnak,
s lerágott csontom öklendezik vissza.

Betondzsungelben élem életem,
hol a gép az úr, s hol benzingőzből
Több van, mint az éltető ivóvízből.
A szürke beton mindent elnyel.

Betondzsungelben élem életem,
hol a növény csak megtűrt vendég.
Az állatok házi kedvencként tengődnek,
s nem természet részeként élik életük.

Kitörni vágyom e szörnydzsungelből,
erdőben keresek cseppnyi menedéket.
Megpihennék, de tudom a betondzsungel,
utánam jön, s felfalja a természetet.


Budapest, 2006. június 28.