Még egy vers neked

Még egy vers, hogy tudd, hogy érezd, itt bennem élsz.

Egy vers neked, hogy lásd, nem igaz mitől félsz.

Kellesz mint éhezőnek egy falat kenyér,

mint amikor a testünk mámorról mesél.

Egy vers neked, bár a szavak most dadognak,

de nézd, a szemeim mily mohon ragyognak.

Nem mondták, hogy a vágy ily édes is lehet,

milyen szép mikor a lelkem átöleled.

Reggel, amikor lopva álmodba lestem

s mohó vággyal szádat, testedet ízleltem.

Nyelved, a nyelvemen, mint mézédes eper,

rám fonódó karod, a kék égbe emel.

2012. szeptember 1.