Az erdő éneke
2006.07.30. 16:08
Langyos májusi reggelen,
Békésen sétáltam az erdőben.
S mily csodában volt részem,
A természet énekelt énnékem.
Ballagok a hűs lombok alatt,
S hallgatom az erdei hangokat.
A természet komponálta éneket,
Mely megnyugtatja lelkemet.
A fák lágyan susogó vokálját,
Pataknak csilingelő csobogását.
Hallom a suhanó vadak neszét,
Párját hívó madárkák énekét.
Minden állatnak van hangszere,
Természet által elrendelt éneke.
S mind tudja mi lészen a dolga,
Hamisan nem zenél egy se, soha.
Ha szükséged van cseppnyi nyugalomra,
Nem csalatkozol az erdő énekében soha.
Lehunyod a szemed, s hallgasd e csodát,
Nyugtalan, zaklatott lelkednek orvosát.
Budaörs, 2006. július 27.
|