Egy réges-régi legendában létezett egy másik világ,

Ott az álmok valóra váltak, s szebb volt a valóság.

A csodavilágba a legenda szerint egy híd vezetett,

De nem tudta senki hol épült e híd, s merre lehet.

Álomból szőtt szivárvány híd, ábránd volt csupán,

Ki átment a hídon, tévútra jutott, vissza sose talált.

S mégis, emberek ezrei keltek útra reménykedve,

Ábrándok közt a vesztükbe rohantak, tévelyegve.

Álmokat kergettek gyötrődve, csapzott ébredéssel,

Megszállott vágyak, bilincsében zárt képzelgéssel.

Tudták, nem jutnak soha a célba, s mégis mentek,

Kergetve egy csalfa álmot a szivárvány hídon átkeltek.

A híd túloldalán egy látomás várta, s legyőzte Őket,

Hazug szavakra épített légvárak börtönében vergődtek.

Miért a híd, s miért a túlpart vízió képe, ezt kérdezed?

Bontsd le a hidat, hamis légvárat és megértheted.

Budapest, 2006. június 07.