Nagy hiba, mit elkövettem,

Ezzel egy barátot vesztettem.

Nem értem, hogy miért tettem,

Tiszta lelkét beszennyeztem.

Visszaéltem bizalmával,

Ezzel a szép adománnyal.

Annyit azért még remélek,

Egyszer a szemébe nézek.

Egyszer mellé ülhetek,

Meghallgat, más nem kérek.

Bűnömet most én belátva

Had legyek önmagam bírája.

S az ítéletet kihirdetem,

Barátságra érdemtelen.

Budapest, 2006. február 1.