�l�k a padon �s �lvezem a naps�t�st. Nem j�sz�ntamb�l teszem. A t�rgyal�s v�gezt�vel vissza�rve a kocsimhoz l�tom, hogy ker�kbilincs van rajta. T�ny, hogy megszegtem a szab�lyt �s j�val tov�bb parkoltam, mint amit kifizettem. De egy t�rgyal�s k�zep�n nem lehet felugrani, hogy bocs�nat leszaladok befizetni m�g egy �r�t. M�g az se illik, hogy telefonon rendezem a tov�bbi befizet�st, igaz nem is tudn�m, mert fogalmam sincs milyen sz�mot kell felh�vni.

A l�nyeg a ker�kbilincs. Taxival elmentem a parkol� t�rsas�ghoz, p�td�jat befizettem majd vissza az aut�hoz. Most itt v�rom, hogy j�jjenek �s levegy�k azt a fr�nya ker�kbilincset. Egy nem t�l fontos tal�lkozom lett volna, amit lemondtam. M�st nem tudtok tenni, �lvezem, hogy csak �l�k a padon �s s�ttettem magam a kora tavaszi napon.

Elmer�l�k az �js�gba �s csak kisid� mult�n veszem �szre, hogy figyelnek. Valahol perif�rikusan �rz�keltem, hogy valaki j�n az �ton, csak miut�n a lass� halad�s megszakadt �s ott �ll t�lem �t m�terre �s engem n�z, figyeltem fel az id�s f�rfire.

Alacsony j�val a nyolcvan felett l�v� f�rfi n�zett. A ruh�ja �s eg�sz megjelen�se furcsa, valami hi�nyr�l �rulkodik. Nem tudom mi ez a hi�ny, hiszen tiszta �poltnak t�nik a f�rfi, �s m�gis valami furcsa. Nem az, hogy kopott a nadr�g �s az ing, meg a kardig�n agyonmosott.

 - Szerbusz fiam. Nem ismersz meg, igaz? - Sz�l hozz�m a f�rfi.

 - Nem! - Dadogom �s kutatom az arc�t, amiben valahogy ismer�s von�sokat v�lek felfedezni.

A f�rfi megindul fel�m �s le�l a padra. Figyelem a mozg�s�t, ismer�s az is. Neh�zkesen mozog. L�tszik rajta, hogy nehez�re esik a men�s. Biztos, hogy ismerj�k egym�st �, tudja is ki vagyok, de nekem nem ugrik be.

 - L�tod, meg�regedtem L�szl� fiam. Mintegy jelezve, hogy a nevem is tudja.

 - Bocs�sson meg, de nem ugrik be, hogy ki is tulajdonk�ppen.

 - Ne szabadkozz, t�bb mint 30 �ve nem tal�lkoztunk. Utolj�ra tal�n az �retts�gin. Milos P�ter vagyok, vagy ahogy ti h�vtatok a h�tam m�g�tt a „T�rpe krampusz”.

 - Tan�r �r? - K�rdezem egyszerre zavartan �s meglep�dve.

 - Igen �n. - Mosolyog r�m hi�nyos fogsor�val. - L�tom igen komoly ember v�lt bel�led, a magadfajta mindig szalad. Nem is �rtem, hogy csak itt �ld�g�lsz. Nem jellemz� a mostani k�z�pkor�akra. Vagy munka n�lk�l lebzselnek, �s t�m�nytelen idej�k van, vagy pedig rohannak, mert k�t ember feladat�t kell ell�tniuk.

N�zem a f�rfit. Egykori k�z�piskolai tan�romat. Mennyire tiszteltem nagy tud�sa, igazs�goss�ga, �s amit akkor nem �rtettem csak �reztem, kiv�l� pedag�giai �rz�ke miatt. Szerettem, ahogy tan�tott. Egy matematika, fizika tan�rt szeretni nem k�nny�, de �t m�g azok a di�kok is szerett�k, akik buk�sra �lltak n�la. Aki n�la megbukott az val�ban rem�nytelen volt. K�pes volt kihozni a di�kokb�l a maximumot. Ezt a minden di�k �ltal ut�lt k�t tant�rgyat k�pes volt k�z�rthet�en �s �lvezetesen tan�tani. Volt valami megmagyar�zhatatlan benne. Mindig mindenkivel szemben j�indulat� volt �s m�gis �rezte a di�k, de m�g a tan�r kolleg�i is, hogy felett�k �ll. Egy megmagyar�zhatatlan szellemi f�l�ny birtok�ban volt, amivel soha nem �lt vissza. �n, aki az �ltal�nos iskol�ban ut�ltam mindk�t t�rgyat n�la n�gyes olykor �t�s tanul� voltam. �lveztem az �r�it.

�s most itt �l mellettem, meg�regedve, de ez a szellemi f�l�ny �s a j�s�gos kisug�rz�s most is

benne van.

 - Hogy van tan�r �r? -Teszem fel a bugyuta k�zhelyszer� k�rd�st.

 - Hogy lehet egy magamfajta �reg csont? �lem a nyugd�jasok sz�rke �let�t. Rozoga eg�szs�gi �llapotban egyed�l. De nem tudok mit csin�lni, ez van.

 - A kedves feles�ge? - K�rdezem b�tortalanul. Legend�san p�ld�s h�zass�got �lt. Ezt mi di�kok is �rezt�k. Pedig egy di�k mit t�r�dik a tan�ra csal�di �let�vel, pl�ne ha matematika fizika szakos a tan�r.

 - K�t �ve meghalt. - Mondja halkan. Nekem kellett volna elmennem, �s erre az asszony hagyott itt. Kaptam egy s�lyos infarktust, a f�l oldalamra leb�nultam �s mire �sszeszedtem magam szeg�ny Kl�rimat, elvitte a sz�ve. Nem b�rta az izgalmakat.

N�zem a t�p�r�d�tt kis �reget �s beugrik mi az, amit els� l�t�sra hi�nyoltam. Az asszonyk�z az hi�nyzik szeg�ny �reg �lt�z�k�n. Minden kifog�stalan tiszta az �lt�z�k�n, t�l azon, hogy kopott �s elhaszn�lt. A nadr�g �le f�lrevasalva, �s az ingen is a vasal�si tud�s hi�nya kiab�l. A kardig�n egyik gombja m�s sz�n� c�rn�val van felvarrva.

 - De te mes�lj L�szl� fiam. Mi van veled.

�s �n elmes�lem mi t�rt�nt velem mire jutottam az �letben. A kis�reg l�that�an �lvezettel hallgatja, n�ha, n�ha k�rdez csak k�zbe.

 - �r�l�k, hogy sokra vitted, tudtam �n ezt, �reztem m�r akkor is. Nem v�letlen�l tusoltam el azt a buta stiklidet, amit �retts�gi el�tt k�t h�nappal csin�lt�l az oszt�lynapl�val.

 - Tan�r �r tudta, hogy �n voltam? - K�rdezem r�kv�r�sen.

 - Persze, hogy tudtam, �s azt is, amit harmadikba csin�lt�l. Ha akkor felfedem a kil�tedet nem engednek �retts�gire �s eg�szen m�sk�ppen alakul az �leted. Val�sz�n�leg elkall�dt�l volna. Na ezt nem akartam fiam. De a t�bbiek hasonl� dolgaira is rendszerint r�j�ttem. Gondolod, nem tudtam, hogy a Farag� Tomival, hogyan pusk�ztok. De azt is tudtam, ha egy di�k pusk�zik �s azt nem a k�nyvb�l teszi, hanem a pusk�t el�re elk�sz�ti, akkor azzal is k�sz�l.

G�pkocsi f�kez az aut�m mellet, over�los f�rfi sz�l ki az aut�b�l �s leveszi kocsimr�l a ker�kbilincset. A kis�reg figyelm�t nem ker�li el ez sem.

 - Csod�lkoztam is, hogy ennyire r��rsz. M�r l�tom k�nyszer sz�lte r��r�s volt ez. Nem is tartalak fel, biztosan sok a dolgod.

 - M�r lemondtam a programomat, r��rek. A tan�r �r nem siet?

 - A nyugd�jas klubb�l j�v�k. Tudod, oda j�rok eb�delni. Ut�na sakkozunk, k�rty�zunk vagy a politikai hovatartoz�s szerint vitatkozunk. A magunkfajt�nak rengeteg ideje van. A legfontosabb, hogy id�ben bevegyem a gy�gyszereket, �s m�r az is �r�m, ha nem f�j a l�bam vagy nem hasogat a derekam. 

 - Tan�r �r! �s a gyerekei?

 - Azok is rohannak nap, mint nap. H�tv�geken elj�nnek, vagy �k, vagy az unok�k. N�gy feln�tt unok�m van, �s k�t d�dunok�m. Szeg�ny Kl�rim nem �lhette meg a d�dunok�it, pedig biztos nagyon boldog lett volna.

N�zem a kis �reget, hallgatom, ahogy a csal�dj�r�l mes�l �s sz�gyen ide, sz�gyen oda, szemem megtelik k�nnyel.

Besz�lget�nk r�gi iskolai �lm�nyekr�l, amit mi �gy, � �gy �lt meg. M�r a parkol��r�t sem kell n�zni, hiszen elm�lt hat �ra. K�rdezgeti kir�l mit tudok, �s szoktunk-e �sszej�nni legal�bb az �retts�gi tal�lkoz�kon.

 - Tan�r �r! J�v�re lesz �retts�gi tal�lkoz�, adja meg a c�m�t �s megh�vjuk mag�t is. - K�rlelem az �reget, de csak a fej�t ingatja.

 - Nincs ott semmi keresni val�m. Tudod fiam nem tervezek m�r egy �vre el�re. De sokszor egy h�tre sem. Nagyon �r�l�k, hogy a sors �sszehozott veled �s l�ttam milyen der�k ember lett bel�led. Hidd el nekem ennyi el�g.

Azzal fel�ll kezet ny�jt �s lass� neh�zkes l�ptekkel elindul. N�zem apr� v�zna alakj�t, m�g csak a sarkon be nem fordul.

Egy �ra m�lva is ott �l�k a padon, magamban m�lyedve. Az �g lassan �lmos sz�rk�re v�lt, �n pedig gy�ny�rk�d�m az el�bukkan� holdban.

A telefon cs�rg�se riaszt fel. A feles�gem h�v. El�sz�r kinyomom a telefont, majd r�j�v�k, hogy biztos ideges ez�rt visszah�vom.

 - Szerbusz �desem, hol vagy? Csak nincs valami baj? Hallom a feles�gem agg�d� hangj�t.

 - Nincs semmi baj, minden a legnagyobb rendben, mindj�rt indulok haza.

F�lk�sz�l�dok a padr�l, �s lassan megindulok az aut� fel�.