Egy kedves embernek �r�m�t szereztem,

Gondolom, hogy igaz�n j�t cselekedtem.

Szem�ben l�ttam a csillog�st, a h�l�t,

Mosolyg�s arc�n az �r�mnek r�zs�j�t.

Hiszen � hasonl� sz�pet adott n�kem,

S szebbn�l szebb k�peket l�ttatott v�lem.

Nem mutatott egyebet, csup�n a sz�v�t,

Cser�be �n is kit�rtam az ennyim�t.

L�thattuk mindketten, a bels� sz�ps�get,

A sz�vben lakoz� �nzetlen nemess�get.

Rem�lem, hogy ezut�n is gy�ny�rk�dhet,

�s tal�n engem is sokszor gy�ny�rk�dtet.

Tudjuk m�r azt is, hogy ez mily �rt�kes,

A m�sik embert tisztelete nem k�ts�ges.

E sz�ps�g ott lakik minden ember sz�v�ben,

Keresd �s megleled az emberek lelk�ben.

Budapest, 2005. okt�ber 9.