A kinai agyaghadsereg

  2008.12.28. 15:05

 

 

 

1974-ben egy kínai paraszt kutat akart fúrni a földjén. Azt nem tudom, hogy sikerült-e vizet fakasztani a föld mélyéből, de azt igen, hogy megtalálta az ókori világ, addig ismeretlen nyolcadik csodáját.
Qin császár (ejtsd tyhin) közel 7 000 (más források szerint 6 000) darabot számláló agyaghadseregét, melyben a harcosok mindegyike arccal keletnek fordulva áll.

 

Ki is volt ez a Qin császár?
Először is király volt. I.e. 259-ben született és már 13 évesen királlyá koronázták, igaz a tényleges hatalmat csak közel tíz évvel később tudta magához ragadni. Ekkor Kína területén hét királyságot találhattunk. Ezek egyikében lett király Qin, aki harcias felfogással hadjáratot indított sorban a másik hat királyság ellen és rövid idő alatt mindegyiket leigázta. Harmincnyolc évesen egyesítette a kínai országokat létrehozva az egységes Kínát és „wang”-i /királyi/ címét „hunang-di”-ra /császár/ cserélte. Így lett Qin Kína első császára.

 

Az Első Császár nagyravágyása és megalomániája hamar megmutatkozott. Azzal, hogy egységesítette az országot és egy korabeli nagyhatalmat hozott létre, már beírta nevét a történelembe, de ő ennél többre vágyott.
Qin császár palotája az akkori főváros - a mai Xian városa - mellett épült fel. A császár parancsára feltételezhetően nem sokkal azután, hogy a császári cím birtokosa lett, parancsot adott egy sírkamra megépítésére, és feltételezhetően ekkor adta parancsba az agyaghadsereg elkészítését is. Az építkezésben a legmeglepőbb, hogy az írott források pontosan rögzítik a sírkamra megépítését, az agyaghadseregről azonban említést sem tesznek.

 

A monda szerint a sírkamra máig feltáratlan része, - a kőkamrák - mesés kincseket rejtenek. Aranyszobrok díszítik és a mennyezeten drágakövekből kirakva látható a csillagos égbolt. Bár a feltárásán folyamatosan dolgoznak, a sír nagyobb része még feltáratlan, amin nem lehet csodálkozni, ha figyelembe vesszük, hogy a külső kamra köré emelt fal közel hat kilométer hosszú, de a belső kamrarendszer is két és fél kilométeres.
Ugyanakkor a vele párhuzamosan folyó agyaghadsereg megalkotásáról semmilyen forrás nem maradt fenn... Gondoljuk csak meg, az akkor húszmillió lakosú Kínában mintegy 700 000-n dolgoztak a sírkamra és az agyaghadsereg megalkotásán, közel harminc évig. Felmerül a kérdés, hogy lehetett megalkotni egy 7 000 darabból álló embernagyságú szoborcsoportot úgy, hogy annak ne maradjon nyoma...? Azt gondolom a választ tudó munkások egyike sem természetes hallállal halt meg.

 

Ezeknek a szobroknak a megalkotása abban a korban komoly bravúrnak számított, és feltehetően a kor fazekasságának technikai csúcsteljesítménye volt.
Az agyagkatonák mindegyike megmunkált arccal rendelkezik. Bár a közhiedelemben elterjedt, hogy minden szobor arckifejezése egyedi, azért ez közel sincs így. Mindenestre a nagy variációs számban készített arckifejezésű és változatos bajuszú fejformák, a ruházat különbözőségének keverésével ezt a csalóka hatást kelti a látogatóban. Tovább növeli ezt az érzetet az agyagszobor-lovak és a harci szekerek, bár ez utóbbiak fából és fémből készültek.
A hadseregben megtaláljuk a könnyű-, és nehézgyalogosokat, az íjászokat és a harci szekereket is. A lovassági katonák az ókori Kínában nem igazán voltak hadra foghatók. Miután nem ismerték a kengyelt, a merev nyerget, és a zabla is jóval kezdetlegesebb volt, a lovas katona nem tudta olyan könnyen irányítani a lovat és igen sebezhető volt.
Ugyanakkor a tisztek rangjelzésükkel és fegyverzettel készültek: karddal, csáklyával, díszes öltözékben.
A feltárás során, nem messze a császár sírjának főbejáratától, két nagyméretű, bronz harci-szekeret találtak, lovakkal és harcosokkal.
A bronzszobor-csoport és az agyaghadsereg feltárt része ma mint múzeum funkcionál.
Az ásatásokat végző régészek szerint az eddig fellelt agyagharcosok csak egy része a teljes seregnek és feltételezhető egy lényegesen nagyobb agyaghadsereg, amelyet Qin császár sírjában, illetve körülötte temettek el.
A kínai agyagharcosok kultúrtörténeti jelentőségét nehéz megbecsülni. Az viszont vitathatatlan hogy a lelet a XX. század legnagyobb régészeti felfedezése.

 

És, hogy mi a köze az agyaghadseregnek a mi kis múzeumi sétánkhoz?
Nos, tisztában vagyok vele, hogy a fullextra olvasóinak többsége nem látta az eredeti helyén kiállított sereget. Abba is csak reménykedni tudok, hogy a jövőben ez néhányunknak megadatik.
(Budapesti kiállításról)
Hogy e páratlan régészeti lelet értékét jobban megértsük, érdemes ellátogatni a budapesti Ázsia-center bevásárlóközpont melletti szabadtéri területre ahol egy 300 darabból álló, s az élethű másolatoknak felhasználásával nyílt kiállítás.

A kiállított agyagszobrokat a Li Yuan Qin Iparművészeti Gyár készítette.
A kiállítás megtekinthető az Ázsia center melletti szabadtéri területen 2008. december 31-ig.