A legenda

„A legenda szerint k�t testv�r �r�k�s vet�lked�se egyszer od�ig fajult, hogy a fiatalabb testv�r, G�sp�r tizenk�t l�nyt a hint�ja el�be fogatott. A l�nyok azonban meg se b�rt�k mozd�tani a hint�t. G�sp�r �r sz�rny� haragra gerjedt, �s ostor�val r�v�gott Ann�ra. A l�ny meg�tkozta, �s abban a pillanatban az �g elfeketedett, sz�rny� mennyd�rg�s k�z�tt G�sp�r v�ra �sszeomlott, elnyelte a v�z, �s egy t� �llt a hely�n.

A tavat Szent Anna tav�nak nevezt�k el.”

A kis csapat kurjongatva, j�kedv�en sz�llt ki a kocsikb�l. Nyolcan voltak, n�gy fi� �s n�gy�k bar�tn�je. Az �reg Opel �s a m�g �regebb Honda hib�tlan teljes�tm�nyt ny�jtott, hiszen bej�rt�k m�r f�l Erd�lyt, baj n�lk�l.

Pedig az utak igen csak pr�b�ra tett�k a k�t aut� minden egyes alkatr�sz�t. A fiatalok a tavasz bek�sz�nt�vel hat�rozt�k el, hogy ebben az �vben, Erd�lyben t�ltik a nyarat. Amint v�ge lett az egyetemnek mindegyik�k ny�ri munk�t v�llalt, hogy legyen p�nz a terveik megval�s�t�s�ra. K�zben persze l�zasan tervezt�k az utat is.

�gy tervezt�k, hogy k�t hetet t�lt�ttek Erd�lyben �s ebb�l a k�t h�tb�l bizony m�r csak h�rom nap maradt. Igaz az elm�lt id�ben bej�rt�k a Partium �s bels�-Erd�ly minden nevezetes t�j�t. Nagyv�rad �s Kolozsv�r �rint�se ut�n Szov�ta volt az utaz�s �jabb �llom�sa. Innen indultak naponta felfedez� �tra �s fedezt�k fel a B�k�s szorost, a Gyilkos t� k�rny�k�t. Term�szetesen nem maradt ki a parajdi s�b�nya, vagy a fazekass�g�r�l h�res Korond sem.

A fi�k bar�ts�ga a gimn�ziumban kezd�d�tt �s lassan nyolc �ve tartott, annak ellen�re, hogy n�gyen, h�rom k�l�nb�z� egyetemen tanultak tov�bb. Az �vek sor�n Gerg�, kis Zsolt, �s nagy Zsolt elfogadta, hogy G�sp�r a n�gy fi� vezet�je. �gy volt ez most is.  

Terveik k�z�tt szerepelt, hogy �tba ejtik a mes�s sz�ps�g� Szent Anna tavat. Kora d�lut�n �rkeztek meg a t�hoz. Letelepedtek a t� partj�n, �s G�sp�r bar�tn�je, Anna egy �tik�nyvb�l hangosan felolvasta a t� legend�j�t. A t�bbiek figyelmesen hallgatj�k. V�g�l a l�ny mosolyogva fordul a bar�tj�hoz.

– Ugye te nem b�nn�l velem �gy soha?

– El tudn�d ezt r�lam k�pzelni? Rem�lem, te sem �tkozn�l meg, am�gy pedig nincs is v�ram, �s gr�f sem vagyok.

– Persze, hogy nincs, mert itt van a t� m�ly�n – nevetett Anna. Letette a k�nyvet, �s n�zte a t�jat, az apr� Anna k�poln�t. Elm�lt hat �ra mire megindultak, lefel� a hegyr�l. Visszafel� K�zdiv�s�rhelyre menve, egy kanyarban G�sp�r f�lre�llt.

– Mi�rt �lltunk meg? – K�rdezt�k a t�bbiek.

– Valahol erre van a Torjai b�d�sbarlang. Szeretn�m, ha megn�zn�nk.

A t�bbieknek nem volt kedv�k, de hallgattak G�sp�rra. Bez�rt�k az aut�kat �s nekiindultak a keskeny erdei �tnak. �m amikor egy �rai gyalogl�s ut�n sem lelt�k meg, a t�rsas�g elhat�rozta, hogy hagyj�k ez eg�sz b�d�sbarlangot. G�sp�r azonban megmakacsolta mag�t �s nem t�g�tott.

– M�rpedig �n l�tni akarom. Ha ti nem tartotok velem, megyek egyed�l.

– Bolond vagy! – v�gta r� kis Zsolt. A t�bbiek helyeseltek.

– Nem �rdekel, l�tni akarom a barlangot!

�gy azt�n a t�bbiek visszafordultak, csak Anna t�bl�bolt bar�tja mellett. Nem �rtett egyet d�nt�s�vel, de nem akarta cserbenhagyni. Szerette a fi�t �s tudta, hogy a fi� is szereti �t.

– Azt mond meg, mi az, ami�rt ennyire fontos, neked az, az �tkozott barlangot?

– Gyerekkoromban a nagyap�m sokat mes�lt Erd�lyr�l �s a b�d�sbarlangr�l is. Igenis fontos, hogy legal�bb egyszer l�ssam �letemben.

A l�ny k�nyszeredetten, megindult a fi� ut�n. Tudta n�ha olyan dolgokban is engednie kell, amivel nem �rt egyet. M�r egy �r�ja bolyongtak az erd�ben, de nem akadtak a barlangra. A f�k koron�ja felett az �g lassan �lomsz�rk�re v�ltott, majd egyik percr�l a m�sikra, s�t�ts�g borult r�juk. A fiatal p�r egyre idegesebb lett, idegess�g�k hangos sz�v�lt�sba torkollott.

– Mondd meg nekem, mi a fen�nek j�tt�nk ide?

– M�r mondtam – v�gott vissza G�sp�r. – Nekem ez fontos. Ha ezt nem �rted meg ak�r te is hatty�v� v�ltozhatsz.

Anna hangos nevet�sbe t�rt ki, majd hirtelen zokogni kezdett.

– El�tte meg h�zzam a rozoga Opelt, te meg ostorral �tlegelsz. Olyan vagy, mint az a gonosz v�r�r. Tal�n m�g ann�l is rosszabb.

* * *

Anna kinyitotta a szem�t. S�t�t volt, de �rezte, hogy valaki �ll el�tte. Kitapogatta G�sp�rt, de hi�ba r�zta, a fi� nem �bredt fel. Az el�tte �ll� alak hozz�hajolt, �gy s�gta a f�l�be:

– Hagyd! Hadd aludjon.

– Ki vagy te?

– Anna! A t� r�lam kapta a nev�t. Tudom t�ged is Ann�nak h�vnak, a kedvesed pedig G�sp�r. Rokon lelkek vagyunk, vagy tal�n rokonok is. Tudom, ismered a t� legend�j�t, de az igazs�g m�s. G�sp�r nem volt gonosz. Sz� sem igaz abb�l, hogy mi h�ztuk a hint�j�t, �s az sem, hogy ostorral hajtott minket. Val�s�g az, hogy meg�tkoztak minket �s a barlangba fulladtunk meg. G�sp�r pedig fel�ldozta a kast�ly�t, hogy megt�rje az �tkot. Siker�lt is neki, mi �letben maradtuk, de �n f�lig hatty�, f�lig ember alakban �ltem tov�bb az �letemet. Term�szetesen G�sp�rral.

* * *

Anna arra �bredt, hogy a k�nes barlang lehelet�t �rzi. �rezte, hogy a f�k lombjain kereszt�l a nap sz�rt f�nye j�tszik az arc�n. Mellette fek�dt G�sp�r. A l�ny az �lm�ra gondolt, mert tudta, csakis �lom lehetett.

– �bredj G�sp�r! Ott a barlang – r�zta Anna a bar�tj�t. A fi� kinyitott a szem�t �s b�multa az apr�cska barlangot, szagolta a k�nes b�zt a leveg�ben. A l�ny hozz� b�jt �s meg�lelte.

– Ne haragudj a tegnap est��rt.

– Dehogy haragszom. Idegesek voltunk �s f�lt�nk mindketten.

– De akkor mes�ld el mi olyan fontos ebben a barlangban. Mit mes�lt a nagyap�d?

– Tudod, amit a t� legend�j�r�l �rnak nem igaz. A nagyap�m mes�lte, hogy Anna az � d�danyja volt, �s a d�dapja G�sp�r �r. Nem igaz, hogy G�sp�r �r ostorral hajtotta �ket.

– Tudom – v�gott a szav�ba Anna. – G�sp�r �r mentette meg a hajadonokat, k�zt�k Ann�t is. Fel�ldozta a vagyon�t, kast�ly�t, hogy megmentse �ket.

– Te ezt honnan tudod?

– Szent Anna mes�lte nekem az �jszaka. Azt hittem, hogy �lom, de m�r tudom val�s�g volt.

Hah���! G�sp�r! Anna!

A f�k k�z�l el�bukkant kis Zsolt, majd sorra a t�bbiek.

– Na v�gre! – rikkantott nagy Zsolt. M�r azt hitt�k soha nem tal�lunk meg titeket. Mondj�tok meg, mi a b�b�natnak kellett itt maradnotok?

– Hogy megtudjuk a Szent Anna t� igaz legend�j�t – felelte a fi�.

– …�s meg is tudtuk! – v�gta r� Anna.

Budapest, 2013. m�jus, 30.