K�rforg�s

Napok �ta er�s sz�l f�jt �s ennek k�sz�nhet�en a s�rga porz�k k�nnyed�n megtelepedtek a term�svir�gzat k�rminv�r�s gubacsain. A sz�l megcsavarta az �reg fa �gait. A levelek s�hajtva susogtak a kora tavaszi naps�t�sben, majd egy �jabb sz�lrohamnak m�r nem tudott ellen�llni az egyik ki�ll� �g �s a kocs�nyon log� gubacsok egy r�sz�t a f�ldre hullatta. A kis gubacsok a lend�lett�l szanasz�t gurultak. Az egyik eg�szen a lejt� sz�l�ig jutott, ahonnan tehetetlen�l bukd�csolt le a v�lgybe, m�g a r�t k�zep�n meg nem �llt.

A ver�f�nyes d�lel�tt egy lovas csapat t�nt fel a dombtet�n. Vid�man v�gtattak a r�t k�zep�re �s ott t�ncoltatni kezdt�k a lovaikat, nagyokat kurjongatva. Az egyik leg�ny nagyot ugratott lov�val, �s a le�rkez� �llat pat�i a f�ldbe pr�selt�k a f�ben megb�v� kerek gubacsot. Mikor elf�radtak lesz�lltak a l�r�l �s letelepedtek a f�be

  – Kimelegedtem – mondta az egyik vit�z. – Milyen j� lenne itt egy �rny�kot ad� fa. Olyan ni, mint ami ott van a domb tetej�n.

  – Bizony kom�m az most igen csak j� volna – v�laszolt az egyik t�rsa.

Amint kif�jt�k magukat, �jra l�ra kaptak �s elv�gtattak. Igaz ebben az is k�zre j�tszott, hogy a t�volb�l mennyd�rg�s jelezte, itt bizony nagy vihar v�rhat�. Nem is telt bele fert�ly �ra �s az elv�gtat� lovasok nyom�ban olyan z�por s�p�rt v�gig, hogy az �llatok riadtan b�jtak a vackukba.  

El�sz�r csak egy kis hajt�s dugta ki a fejecsk�j�t a f�ldb�l, majd a kedvez� fogadtat�st l�tva, na �s persze a napocska, a nedves talaj hat�s�ra gyors n�veked�snek indult. A k�vetkez� nyarat m�r mit form�s csemete k�sz�nt�tte. Az �vek m�lt�val a kis plat�nfa igen csak megn�tt, tereb�lyes koron�ja lett �s a v�ndorok, mint egy zar�ndokhelyet �gy kerest�k fel, hogy megpihenjenek a h�s lombok alatt.

A domboldalon �ll� �reg f�t r�g kiv�gt�k, mivel kiv�l� b�tort lehetett bel�le k�sz�teni, azonban ezt a v�lgyben �ll�t nem engedt�k a falubeliek.

* * *

Ez a nap a r�gm�lt id�ket id�zte. Napok �ta er�s sz�l f�jt �s ennek k�sz�nhet�en a s�rga porz�k k�nnyed�n megtelepedtek a term�s vir�gzat k�rminv�r�s gubacsain. A sz�l megcib�lta a r�t k�zep�n �ll� �reg fa �gait. A h�romsz�glet� kar�jokra tagolt levelek susogva s�hajtoztak. Egy lecsap� sz�lroham kit�pett a levelek k�zt megb�v� �s kocs�nyon log� gubacsokb�l n�h�nyat. Felkapva olyan er�vel rep�tette mag�val, hogy az a domb teteje melletti �t mellett hullt a f�ldre. Egyszer csak egy nyitott terepj�r�b�l, kurjongat� fiatalok hajtottak le az �tr�l �s a g�pkocsi sz�les kereke a talajba pr�selte az egyik beporzott gubacsot. Nevetve ugrottak le a kocsir�l, kacagva t�ncoltak majd mikor elf�radtak, lefek�dtek a f�be.

  – Milyen meleg van. – mondta egy sz�ke l�ny. – De j� lenne egy j� nagy tereb�lyes fa. Olyan, mint az az �reg plat�n ott lent a v�lgyben.

  – Nagyap�m mes�lte, hogy valamikor itt fent a dombon is �llt egy hatalmas plat�nfa, csak kiv�gt�k. De tal�n egyszer �jra n� itt is – v�laszolt mosolyogva egy fi�, majd szeme az �gboltot kezdte p�szt�zni.

  – Azt hiszem jobb, ha megy�nk. N�zd, milyen vihar k�sz�l�dik – mutatott a horizontra.

A t�rsas�g tagjai j�kedv�en ugr�ltak fel a kocsira. A sof�r nevetve n�zett a t�volba.

  – J�n a vihar. Lehet, pont ez kell, hogy kicsir�zzon egy �j f�nak a magja – mondta �s j�kedv�en korm�nyozta az aut�t az �tra, majd sebes iramban elhajtottak a v�ros fel�. Alig t�nt el a robosztus terepj�r� hatalmas vihar s�p�rt v�gig a t�jon. P�r h�ttel k�s�bb egy kis hajt�s dugta ki a fejecsk�j�t a f�ldb�l.

�gy zajlott ez �vmilli�k �ta, mi�rt most v�ltozna meg a vil�g?

Budapest, 2011. m�jus 20.