�l�k magamba roskadva eg�sz nap.

V�rom a vigasztal� kedves szavakat.         

Azt, hogy valaki megsimogassa fejemet,

S n�h�ny kedves sz�val vid�tsa lelkemet.

Hat�rtalan szomor�s�g �l arcomon,

Tal�n bennem is van hiba, j�l tudom.

Ki�lt�ss� s�r�s�dik benned a b�nat,

Nem tudom mi az, mit�l sz�vembe l�that.

Nem tudom, mit lehetne tenni ellene,

Nem �rtem, mi�rt k�telkedik lelkembe.

Tudja, hogy magamat meg nem al�zom,

Felgy�lemlett k�telyeimet magamba z�rom.

Vagy elfogadja, hogy vagyok, aki vagyok,

Vagy elvesz�theti azt, mit ezut�n adhatok.

Egy v�laszt�sa van, meg�rti, mit gondolk,

Esend� emberk�nt, de igen is j�t akarok

Budapest, 2005. szeptember 25.