Dr�ga h�lgyeim. Asszonyok, l�nyok, id�sebbek �s fiatalok, sz�k�k, feket�k, barn�k, v�r�sek. alacsonyak, magasak, sov�nyak �s teltkarcs�ak.

Minden f�rfi� nev�ben k�sz�ntelek titeket.

A Nemzetk�zi n�nap hagyom�nya 1857. m�rcius 8-�n indult �tj�ra, azaz csak indult volna mert a kezdem�nyez�s hamar elhalt.

Az 1899-i II. Internacion�l� alakul� k�zgy�l�s�n ism�t napirendre t�zt�k a t�m�t: Clara Zetkin volt az aki harcosan ki�lt a n�k munk�hoz val� jog��rt, az any�k �s gyerekek v�delm�t �s a n�k sz�lesk�r� r�szv�tel�t az orsz�gos �s nemzetk�zi esem�nyekben.

Az els� nemzeti n�napot 1909-ben az Egyes�lt �llamokban tartott�k meg.  Hangs�lyozom teh�t ez m�g csak nemzeti n�nap volt.

A II. Internacion�l� VIII. kongresszus�n azt�n arr�l hat�roztak, hogy a n�k v�laszt�jog�nak kiv�v�sa �rdek�ben nemzetk�zi jelleggel n�napot tartanak. A kongresszus elfogadta ugyan a hat�rozatot, de a megeml�kez�s pontos d�tum�r�l nem sz�letett d�nt�s.

Az els� hivatalos nemzetk�zi n�napot 1911. m�rcius 19-�n Ausztri�ban, D�ni�ban, N�metorsz�gban �s Sv�jcban tartott�k meg. 

A m�rcius 8-i d�tum az oroszorsz�gi esem�nyek folyt�n alakult ki. A Juli�nus napt�r szerinti febru�r 23-�n, azaz: febru�r utols� vas�rnapj�n Oroszorsz�gban n�k t�ntettek keny�r�rt �s b�k��rt. A k�s�bbiek sor�n v�lt v�glegess� ez a d�tum.

Mint l�thatjuk a mai vir�ggal, kedvesked� megeml�kez�s, valamikor bizony a munk�smozgalmi eredet�, harcos, a n�k egyenjog�s�g�val (munkav�llal�s�val) kapcsolatos demonstrat�v nap volt.

A nemzetk�zi n�napot az ENSZ is a vil�gnapok k�zt tartja sz�mon.

Magyarorsz�g a n�napi felh�v�shoz el�sz�r 1913-ban csatlakozott, amikor az Orsz�gos N�szervez� Bizotts�g r�plapokat osztott. A k�vetkez� �vben, 1914-ben m�r orsz�gszerte rendezv�nyeket szerveztek. A R�kosi-diktat�r�ban a n�nap �nnepl�se k�telez�v� v�lt. Az eredetileg k�l�nb�z� id�pontokban rendezett n�nap 1948-t�l szovjet mint�ra, m�rcius 8-ra esik.

A n�nap Magyarorsz�gon is elvesztette az eredeti hangulat�t, s m�ra a f�rfiak ink�bb vir�ggal kedveskednek a n�knek.

V�g�l k�t neves szem�lyis�g n�kr�l form�lt v�lem�nye.

M�rai S�ndor: A n�kr�l �ltal�ban

K�sz�net a n�knek.

K�sz�net neked, aki megsz�lt�l. �s neked, aki a feles�gem volt�l. �s neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adt�l egy mosolyt, gy�ng�ds�get, egy meleg pillant�st, az utc�n, elmen�ben, vigasztalt�l, mikor mag�nyos voltam, elringatt�l, amikor a hal�lt�l f�ltem. K�sz�net neked, mert sz�ke volt�l. �s neked, mert feh�r volt�l. �s neked, mert okos �s j�kedv� volt�l. �s neked, mert t�relmes �s nagylelk� volt�l. �s neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam �s rejt�zni akartam a vil�g el�l, s neked, mert tested meleget adott testemnek, mikor f�ztam az �let mag�ny�ban. �s neked, mert gyermeket sz�lt�l nekem. �s neked, mert lefogod majd ujjakkal a szemem. �s neked, mert kenyeret �s bort adt�l, mikor �hes �s szomjas voltam. �s neked, mert testedb�l a gy�ny�r sug�rzott. �s k�sz�net neked, mert j� volt�l, mint az �llatok. �s neked, mert testednek olyan illata volt, mint a f�ldnek az �let elej�n. K�sz�net a n�knek, k�sz�net.

We�res S�ndor

A nõ

A n�: tet�t�l talpig �let.

A f�rfi: nagyk�p� k�s�rtet.

A n��: mind, mely �l� �s halott,

�gy, amint k�t-k�zzel megfogadhatod;

a f�rfi�; minderr�l egy csom�

k�tes b�lcsess�g, nagy k�nyv, zagyva sz�.

A f�rfi - ak�r b�lcs, vagy csizmavarga -

a vil�got dolgokk� sz�thabarja

s m�g z�g k�r�tte az egy-�r�k �ram,

c�mk�k k�z�tt j�r, mint egy patik�ban.

Hi�ban sz�ll be f�ldet �s eget,

mind�g semmis�gen �t �get,

mert hol egys�g van, r�szeket teremt,

�s n�vvel illeti a v�gtelent.

Lehet kis-ember, lehet nagy-vez�r,

alkot s rombol, de igaz�n nem �l

s csak akkor �l - vagy t�n csak �lni l�tszik -

ha n�k szem�b�l r� �let sug�rzik.

A nõ: mindennel pajt�s, elven

csak az apr�z� �sznek idegen.

A t�tlen vizsg�l�t�l �sszefagy;

mozogj �s mozgasd s m�r kir�lya vagy:

õ l�gy s�v�rg�s, helyzeti er�,

oly f�rfit v�r, kitõl mozg�sba jõ.

Alakja, b�re h�v�st �nekel,

minden hajl�sa �letet lehel,

mint menny a z�port, b�ven osztogatva;

de hogyha b�rki k�tked�en fogadja,

tov�bb-libeg s a leg�ny v�rig-s�rtve

letottyan cimk�inek b�vk�r�be.

Val�s�g, eszme, �lom �s mese

�gy f�r hozz�, ha az õ k�nt�se;

mindent, mit p�rja b�lcsess�gbe r�nt,

õ �gy visel, mint cinkos pongyol�t.

A vil�got, mely �sznek idegens�g,

b�rmeddig h�ntod: mind �n�ki f�tyla;

�s v�gs�, kir�lyn�i d�szruh�ja

a meztelens�g.