Sz�tt�pett lev�l

Itt ez a lev�l, amit szerinted meg

kellett volna �rnom, s amit nagyon v�rt�l.

De a b�natom, ez a f�j� gondolat nem

ker�lt pap�rra, pedig volt pap�r s volt penna.

Tudom nagyon v�rtad a levelet, de fogtam,

�s m�rgemben apr� darabokra t�ptem. Hi�ba,

igen hi�ba b�ntasz, m�r lepereg r�lam, s nem f�j.

Jaj dehogy nem f�j az igazs�gtalans�g, de a sz�vem

lassan megk�rgesedik. Az az �rva lev�l pedig apr�

darabokra t�pve a szem�tkos�r m�lyen v�gzi magasztos

k�ldet�s�t. B�nt, hidd el b�nt nagyon, ami t�rt�nt,

de �n hib�mnak ezt nem v�lem, b�nbocs�natodat

nem k�rem. Ugyan mi�rt is tenn�m? Nem v�tkeztem,

nem �reztem, hogy mit hib�mban r�sz fel azt v�tek.

Akkor az lenne t�n a leveg� v�tel, vagy az �ji alv�s is?

Az b�nt nagyon, jaj de nagyon, hogy m�g �n apr�,

s�t nem l�tez� v�tkem �ri�ss� n�, addig te ugyanazt

elk�vetve, azt is n�kem c�mezve, engem hib�ztatsz �rte.

De l�sd! J� tanul� vagyok… A leck�t bebifl�ztam,

�s a sz�tt�pet lev�l helyett meg tan�talak egy apr� sz�ra.

Nem is sz�ra, ink�bb egy magasztos gondolatra, melynek

jelent�se vezet a j�ra, s mit, ha te is megtanulsz, akkor a

lev�l sem kell n�ked. Mond teh�t k�rlek…! De csak ha

�szint�n mondod, s nem csak mondod, hiszed is. Akkor

biztosan seg�t! Mond teh�t v�lem, csup�n ezt k�rem,

mond ki h�t sz�pen!

BOCS�SS MEG N�KEM.

Budapest, 2011. december 18.