Eml�kek

A f�rfi t�tova l�ptekkel l�pett be az ajt�n. Meg�llt, lehunyta a szem�t �s gondolatiba mer�lve v�rt. Egy darabig �llt, �gy behunyt szemmel, majd lassan kinyitotta a szem�t �s meg�llapodott a kedvese arc�n. N�zte a sz�p szab�lyos kerek arc�t, a csintalanul el�re hull� hajf�rtjeit, sz�pen �vel� ajkait. �jra behunyta a szem�t �s elmer�lt az eml�keiben. A megismerked�s�ket, az els� randin kac�rkod� n�t id�zte fel eml�keiben. A kedvese cs�kjaira gondolt, azokra a szenved�lyes cs�kokra. Sok sz�z, tal�n ezer cs�kra melyekkel az �vek sor�n elhalmozta. Az �polt kezeire, hetente m�s-m�s sz�nekben pomp�z� lakkozott k�rmeire. Szeretett gy�ny�rk�dni a n� kez�ben.

Most a haj�ra t�vedt a tekintete. N�zte a gondosan loknikba s�t�tt hajf�rt�ket. A rakonc�tlan hajf�rt�k, gondos �s hosszadalmas munka eredm�nye. Felid�zte, ahogy tegnapel�tt s�t�tte be a meleg-barna f�rt�ket. Eml�kszik, ahogy a t�k�r el�tt �lt f�lmeztelen�l, kez�ben a hajs�t�vassal. Gy�ny�rk�d�tt a h�t�ban �s nem b�rta meg�llni, hogy oldalt ne l�pjen, hogy gy�ny�rk�dni tudjon a n� mell�ben. Ismerete minden porcik�j�t ennem a gy�ny�r� asszonynak. Ismerte �s szerelemmel szerette a form�s l�bainak sark�t�l a feje b�bj�ig.

Szerette ezt a gy�ny�r� n�t, aki mindig �gy �lt�z�tt, mint akit skatuly�b�l h�ztak volna ki. A legegyszer�bb ruh�t is valami elsaj�t�thatatlan eleganci�val viselte.

Kinyitotta a szem�t. A v�kony leped� csak der�kig takarta. Szabadon hagyva sz�p �rz�ki nyak�t, kerek v�llait �s a k�t form�s mell�t. �jra az eml�keibe mer�lt. Az els� k�z�s ny�rra, a tengerpart homokj�ra �s arra, hogy soha nem tudott betelni a kedves�vel.

Hatodik �ve �ltek egy�tt, �s a f�rfi �gy �rezte ez a hat �v volt �lete legboldogabb id�szaka.

***

A f�rfit meg�rintette a mellette �ll� rend�r.

– � az?

– Igen �rnagy �r. �! – felelte s�r�st�l fojtogatva a f�rfi.

– A rend�r b�lintott a boncmesternek, aki visszahajtotta a leped�t �s visszatolta a tepsit a h�t�kamr�ba. A f�rfi lehajtott fejjel megindult az ajt� fel�.

Budapest, 2018. 10. 07.