A kinai agyaghadsereg

  2008.12.28. 15:05

�

�

�

1974-ben egy k�nai paraszt kutat akart f�rni a f�ldj�n. Azt nem tudom, hogy siker�lt-e vizet fakasztani a f�ld m�ly�b�l, de azt igen, hogy megtal�lta az �kori vil�g, addig ismeretlen nyolcadik csod�j�t.
Qin cs�sz�r (ejtsd tyhin) k�zel 7 000 (m�s forr�sok szerint 6 000) darabot sz�ml�l� agyaghadsereg�t, melyben a harcosok mindegyike arccal keletnek fordulva �ll.

�

Ki is volt ez a Qin cs�sz�r?
El�sz�r is kir�ly volt. I.e. 259-ben sz�letett �s m�r 13 �vesen kir�lly� koron�zt�k, igaz a t�nyleges hatalmat csak k�zel t�z �vvel k�s�bb tudta mag�hoz ragadni. Ekkor K�na ter�let�n h�t kir�lys�got tal�lhattunk. Ezek egyik�ben lett kir�ly Qin, aki harcias felfog�ssal hadj�ratot ind�tott sorban a m�sik hat kir�lys�g ellen �s r�vid id� alatt mindegyiket leig�zta. Harmincnyolc �vesen egyes�tette a k�nai orsz�gokat l�trehozva az egys�ges K�n�t �s „wang”-i /kir�lyi/ c�m�t „hunang-di”-ra /cs�sz�r/ cser�lte. �gy lett Qin K�na els� cs�sz�ra.

�

Az Els� Cs�sz�r nagyrav�gy�sa �s megalom�ni�ja hamar megmutatkozott. Azzal, hogy egys�ges�tette az orsz�got �s egy korabeli nagyhatalmat hozott l�tre, m�r be�rta nev�t a t�rt�nelembe, de � enn�l t�bbre v�gyott.
Qin cs�sz�r palot�ja az akkori f�v�ros - a mai Xian v�rosa - mellett �p�lt fel. A cs�sz�r parancs�ra felt�telezhet�en nem sokkal azut�n, hogy a cs�sz�ri c�m birtokosa lett, parancsot adott egy s�rkamra meg�p�t�s�re, �s felt�telezhet�en ekkor adta parancsba az agyaghadsereg elk�sz�t�s�t is. Az �p�tkez�sben a legmeglep�bb, hogy az �rott forr�sok pontosan r�gz�tik a s�rkamra meg�p�t�s�t, az agyaghadseregr�l azonban eml�t�st sem tesznek.

�

A monda szerint a s�rkamra m�ig felt�ratlan r�sze, - a k�kamr�k - mes�s kincseket rejtenek. Aranyszobrok d�sz�tik �s a mennyezeten dr�gak�vekb�l kirakva l�that� a csillagos �gbolt. B�r a felt�r�s�n folyamatosan dolgoznak, a s�r nagyobb r�sze m�g felt�ratlan, amin nem lehet csod�lkozni, ha figyelembe vessz�k, hogy a k�ls� kamra k�r� emelt fal k�zel hat kilom�ter hossz�, de a bels� kamrarendszer is k�t �s f�l kilom�teres.
Ugyanakkor a vele p�rhuzamosan foly� agyaghadsereg megalkot�s�r�l semmilyen forr�s nem maradt fenn... Gondoljuk csak meg, az akkor h�szmilli� lakos� K�n�ban mintegy 700 000-n dolgoztak a s�rkamra �s az agyaghadsereg megalkot�s�n, k�zel harminc �vig. Felmer�l a k�rd�s, hogy lehetett megalkotni egy 7 000 darabb�l �ll� embernagys�g� szoborcsoportot �gy, hogy annak ne maradjon nyoma...? Azt gondolom a v�laszt tud� munk�sok egyike sem term�szetes hall�llal halt meg.

�

Ezeknek a szobroknak a megalkot�sa abban a korban komoly brav�rnak sz�m�tott, �s feltehet�en a kor fazekass�g�nak technikai cs�csteljes�tm�nye volt.
Az agyagkaton�k mindegyike megmunk�lt arccal rendelkezik. B�r a k�zhiedelemben elterjedt, hogy minden szobor arckifejez�se egyedi, az�rt ez k�zel sincs �gy. Mindenestre a nagy vari�ci�s sz�mban k�sz�tett arckifejez�s� �s v�ltozatos bajusz� fejform�k, a ruh�zat k�l�nb�z�s�g�nek kever�s�vel ezt a csal�ka hat�st kelti a l�togat�ban. Tov�bb n�veli ezt az �rzetet az agyagszobor-lovak �s a harci szekerek, b�r ez ut�bbiak f�b�l �s f�mb�l k�sz�ltek.
A hadseregben megtal�ljuk a k�nny�-, �s neh�zgyalogosokat, az �j�szokat �s a harci szekereket is. A lovass�gi katon�k az �kori K�n�ban nem igaz�n voltak hadra foghat�k. Miut�n nem ismert�k a kengyelt, a merev nyerget, �s a zabla is j�val kezdetlegesebb volt, a lovas katona nem tudta olyan k�nnyen ir�ny�tani a lovat �s igen sebezhet� volt.
Ugyanakkor a tisztek rangjelz�s�kkel �s fegyverzettel k�sz�ltek: karddal, cs�kly�val, d�szes �lt�z�kben.
A felt�r�s sor�n, nem messze a cs�sz�r s�rj�nak f�bej�rat�t�l, k�t nagym�ret�, bronz harci-szekeret tal�ltak, lovakkal �s harcosokkal.
A bronzszobor-csoport �s az agyaghadsereg felt�rt r�sze ma mint m�zeum funkcion�l.
Az �sat�sokat v�gz� r�g�szek szerint az eddig fellelt agyagharcosok csak egy r�sze a teljes seregnek �s felt�telezhet� egy l�nyegesen nagyobb agyaghadsereg, amelyet Qin cs�sz�r s�rj�ban, illetve k�r�l�tte temettek el.
A k�nai agyagharcosok kult�rt�rt�neti jelent�s�g�t neh�z megbecs�lni. Az viszont vitathatatlan hogy a lelet a XX. sz�zad legnagyobb r�g�szeti felfedez�se.

�

�s, hogy mi a k�ze az agyaghadseregnek a mi kis m�zeumi s�t�nkhoz?
Nos, tiszt�ban vagyok vele, hogy a fullextra olvas�inak t�bbs�ge nem l�tta az eredeti hely�n ki�ll�tott sereget. Abba is csak rem�nykedni tudok, hogy a j�v�ben ez n�h�nyunknak megadatik.
(Budapesti ki�ll�t�sr�l)
Hogy e p�ratlan r�g�szeti lelet �rt�k�t jobban meg�rts�k, �rdemes ell�togatni a budapesti �zsia-center bev�s�rl�k�zpont melletti szabadt�ri ter�letre ahol egy 300 darabb�l �ll�, s az �leth� m�solatoknak felhaszn�l�s�val ny�lt ki�ll�t�s.

A ki�ll�tott agyagszobrokat a Li Yuan Qin Iparm�v�szeti Gy�r k�sz�tette.
A ki�ll�t�s megtekinthet� az �zsia center melletti szabadt�ri ter�leten 2008. december 31-ig.�