V�rben fetrengve h�r�gsz a f�ld�n,

Egyre csak �tnek, r�gnak, csont reccsen.

T�zet k�rtek, s nem volt n�lad, gyufa,

Ez el�g indok, hogy agyonverjenek.

Az�rt tett�k, mert �k h�rman voltak,

Te pedig egyed�l, �s ez j� hecc.

Azonos�tod �ket, �k azok semmi k�ts�g.

De a b�r�s�g majd felmenti �ket, hiszen

Neh�z gyermekkoruk volt, n�lk�l�ztek,

H�tr�nyos helyzet�ek, v�deni kell �ket.

Utazni fognak r�d, keresnek mindenhol,

Hiszen bem�rtottad �ket, hogy tehetted?

Megtal�ltak �s �jra vernek, rugdosnak,

A j�r�kel�k n�m�n f�lre n�znek,

Szapor�n a t�loldalra mennek �t,

Nehogy �k is sorra ker�ljenek.

Te vagy a hib�s tudnod kellett volna,

Ne h�zz ujjat vel�k, �k az er�sebbek.

B�n�d volt, hogy nem adt�l t�zet.

S nem �rt�kelted ez csup�n j� hecc.

Ez el�g indok, hogy agyonverjenek.

K�s�n j�tt a ment� nem tudott seg�teni!

S a b�r�s�g felmenti �ket �jra, hiszen

Neh�z gyermekkoruk volt, n�lk�l�ztek…

… J� hecc volt, s neked bev�geztetett.