Mondd, hogy minden jó

Ballagó napjaim szépen, csendben múltak,

s már a lépteim is ehhez idomultak.

Szívem is csitult, nem vert már olyan vadul.

Eltelt éveimből a lelkem is tanult.

Így éltem szép csendes, megbékélt napokat,

nem várva, hogy jössz, s felkavarod azokat.

Nyugodt szívem látod újra vadul dobol.

Nem hitt boldogság hozzám elzarándokolt.

Köszönöm most neked mindazt, amit adtál.

Te is fogadd el hát amit tőlem kaptál.

Nyújtom a kezemet, benne szívem dobog.

Feléd nyújtom, őrizd, kérlek nagyon jól.

Talán nem is tudod, mit jelent e csoda,

azért imádkozom, el ne vesszen soha.

Nem tudom, hogy meddig tart eme szép érzés,

csupán azt tudom, bennem miért e féltés.

Igen, féltés, hogy elveszíthetlek téged.

Félelem, hogy tán már nem is kellek néked.

Kérlek nyugtasd szívem, elég nekem egy szó.

Csupán annyit mondjál: kedves, így minden jó.

2012. január 31.