Régmúlt karácsonyok, mézédes illata.

Szebb életed álmai, nem volt igaz soha.

Megálmodott karácsony, mesés kincsei.

S jő az ébredés, hol nem vagy már senki.

Tudod jól, hogy álmod nem válik valóra.

Sorsod a nincstelenek, megvetettek sorsa.

Koldulsz alamizsnát, koldulod álmaid.

S hallhatod benne, csengettyű hangjait.

Az ébredés keserű, szinte fáj a hideg.

Elszáll a boldogság, a való mily’ rideg.

Ráeszmélsz, hogy rabságban tart önön sorsod.

Menekvés nincs már, utca az otthonod.

Váltsd valóra álmod, egy dolgot kell tenned.

Megmaradjon, néked véle el kell, menned.

Örök álmot válaszd, s nincs többé ébredés.

Vár egy szebb világban, a megváltó lebegés.

Budapest, 2006. december 20.