Mennék, indulnák már, de nem tudom hová,

Tenném a dolgomat, de azt se tudom, mit tegyek.

Tehetetlen vagyok, mert nincs kezemben a döntés,

Szenvedek, és nem tudok megoldást találni.

Gyötrődve siettetném, hajtanám az időt,

De a napok csigalassúsággal vánszorognak csak.

Várok egy kis jelre, mely megnyugtatna,

Biztató szóra, mely nyugalmamat visszaadja.

Remélem egyszer, megnyugszom majd,

S a lelki békém helyre állhat.

És addig?

Budapest, 2006. január 27.