Van m�g er�m

�l�k egy padon f�radtan,

nem �j ez, �s nem v�ratlan.

Az �vekkel er�m csak fogy,

de meg vagyok m�g, �gy ahogy.

�m sokszor van, hogy azt �rzem,

Megb�ntanak, �s nem �rtem,

mi�rt j�, ha bel�m k�tnek?

Egyszer�en arcon k�pnek.

Let�rl�m arcom, nem s�rok,

mert van, akikben m�g b�zok,

�s majd, ha kell, f�lre�llok,

vermet senkinek nem �sok.

Amit adnak, megk�sz�n�m,

seg�ts�get el nem l�k�m.

De az �ls�g nem kell nekem,

ki ezt ny�jtja, elkergetem.

Mag�nyra, mez�re, r�tre,

�gy v�gyom egy csendes �jre.

Van m�g bennem annyi er�,

– hidd el, nem vagyok henceg� –,

hogy ha kell, magam megv�djem,

�ltet� l�ng bennem �gjen.

Mit is mondhatn�k erre m�g,

hogy ez nem sok, de t’�n el�g.

2014. december 22.